Nagy kép megnyitása új lapon »
1. Mag. 2. Szigetelő. 3. Külső mágneses mag. 4. Elsődleges tekercselés. 5. Másodlagos tekercselés. 6. Egy réteg hullámkarton. 7. Szigetelő papírtekercsek. 8. A szekunder tekercs kerete. 9. Az elsődleges tekercs külső szigetelése. 10. Tavasz. 11. Fedél. 12. Az elsődleges tekercs végének kimeneti kapcsa. 13. Nagyfeszültségű kivezetés (a szekunder tekercs kezdetének kimenete). 14. Érintkezőcsavar. 15. Terminál «+B» a primer tekercs elejének és a szekunder tekercs végének kimenete. 16. Tekercs tartókonzol. 17. hadtest. 18. Szigetelő borda. 19. Hűtőborda alátét. 20. O-gyűrű. 21. hadtest. 22. Rúd. 23. Szigetelő. 24. Érintkező anya. 25. Központi elektróda. 26. Oldalelektróda. 27. Kapcsolattartó rész. 28. Rugógyűrű. 29. Záró alátét. 30. Alátét. 31. Blokk. 32. Tavasz. 33. Henger. 34. hadtest. 35. Rotor. 36. A lopásgátló berendezés zárórúdja. 37. Textolit alátét. 38. Tavasz. 39. Henger. 40. Hengersaru 41. Rotorsaru 35. 42. Horony a lopásgátló meghajtó perselyhez. 43. Rotor csúszógyűrűi 35.
Gyújtógyertya
A gyújtógyertya úgy van kialakítva, hogy az elektródák közötti szikrakisülés révén meggyújtja a motor hengereiben lévő éghető keveréket.
Az autókon «Zhiguli» 1973 óta használják az A-7,5 XC gyertyákat. Korábban A-7.5 BS gyertyákat használtak. Csak a szigetelő anyagában különböznek egymástól. A gyertya jelölésében szereplő A betű azt jelzi, hogy a csavarozott rész menete M14X1,25, és ezeknél a gyertyáknál a menet az ISO szabvány szerint 6e pontossági osztályú. A 7,5 számok a termikus kúp hosszát jelentik (szoknyák) szigetelő. A jelölés második betűje a szigetelő anyagát jelzi: B - bór-korund, X - chilumin. Az utolsó C betű azt jelenti, hogy a gyertya a központi elektróda mentén vezető anyaggal van lezárva.
A gyertyák kialakítása nem szétválasztható. A 21 acéltestnek 19 mm hosszú menetes része és 20,8 mm-es csavarkulccsal ellátott hatszögletű része van. A testhez egy nikkel-mangán huzalból készült 26 oldalelektróda van hegesztve. A 23 szigetelő kiváló minőségű kerámia anyagból készül, amely nagyon magas mechanikai és elektromos szilárdsággal rendelkezik magas hőmérsékleten. A szigetelő külső felülete üvegezett a szigetelő tulajdonságok javítása és a nedvesség lerakódásának csökkentése érdekében, ezáltal csökkentve a felületi kisülés lehetőségét, amikor a gyertyára nagy feszültséget kapcsolnak. A szigetelő furatában egy kompozit központi elektróda található, amely a tényleges 25 elektródából, hőálló króm-nikkel ötvözetből és egy 22 acélrúdból áll. A rúd felső részén egy menet található, amelyre egy 24 érintkező anyát csavarnak a nagyfeszültségű vezeték csúcsának csatlakoztatására. A 22 rúd a szigetelőben vezetőképes üvegtömítőanyaggal van feltöltve, amely nem teszi lehetővé a gázok áttörését a szigetelő nyílásán. A gyertya teste és a szigetelő közti rést a testnek a szigetelő gallérja körüli felgöngyölésével zárják le, valamint egy réz alátéttel 19, amely egyben a hő elvezetésére is szolgál a szigetelőből a testbe, fenntartva a hőmérsékletet. a szigetelő szoknya egy bizonyos szinten
Ez a hőmérséklet a szoknya hosszától és a motor hőterhelésétől függ. Minél hosszabb a szoknya, annál rosszabb a hőleadás a szoknyáról a testre, az «forró gyertya. Minden motormodellhez külön kell kiválasztani a gyújtógyertyát, mivel a szigetelő szoknyát 500-600°C hőmérsékletre kell melegíteni. Ha a hőmérséklet 500°C alatt van, azaz rövid a szoknya és a gyertya «hideg», akkor a szénlerakódások intenzíven rakódnak le a szigetelő szoknyáján. Ha a hőmérséklet 600°C felett van, akkor a szénlerakódások kiégnek, de a motor előgyújtja az éghető keveréket egy fűtött szoknyából, nem pedig szikrából. Ezt a jelenséget izzógyújtásnak nevezik, és a motor kopogásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a gyújtás kikapcsolása után a motor egy ideig tovább működik.
A gyertya termikus tulajdonságait megközelítőleg a szigetelő szoknya hossza határozza meg, amelyet a gyertya jelölése jelez.
A gyertyatest menetein keresztül történő gázszivárgásból lágyvasból készült 20 O-gyűrűt használnak, amelyet a teste és a hengerfejben lévő foglalat felülete közé szorítanak.
Gyújtótekercs
Az autókon «Zhiguli» telepítse a hazai gyártású B-117A vagy az NRB gyártású B-117 típusú gyújtótekercset. Ezeknek a tekercseknek a jellemzői megegyeznek, és a különbségek csak kis szerkezeti elemekben vannak. A tekercs a motortérben található, és a bal kerék sárvédőjének aljára hegesztett két csavarra van felszerelve.
A gyújtótekercset az alacsony feszültségű szakaszos áram átalakítására használják (12 V) nagyfeszültségű áramba (11-20 kV) a gyújtógyertya elektródái közötti légrés lebontására. A tekercs egy transzformátor «Vas» 1. mag és egy gyűrű alakú külső mágneses áramkör 3. A mag 0,5 mm vastag elektromos acéllemezekből, a külső mágneses áramkör pedig egy 0,3 mm vastag, két rétegre hengerelt elektromos acélszalagból áll. Az örvényáramok csökkentése érdekében a szalagon függőleges nyílások vannak.
Az 1 mag egy 8 kartonkeretben van, amelyre az 5 szekunder tekercs van feltekerve. A 4 primer tekercs a szekunder tekercs tetejére van feltekerve. A tekercsrétegeket szigetelőpapír rétegek választják el egymástól, az első réteg hullámkarton réteg választja el a többitől. A primer tekercs a szekundertől szigetelőpapírral és műanyag szalaggal, a mágneses magtól pedig 3 rétegű szigetelő kartonnal van szigetelve.
A tekercseket a mágneses áramkörrel és a maggal együtt egy varratmentes alumínium házba 17 helyezik, és transzformátorolajjal töltik fel. Az olajjal való feltöltés növeli a szigetelés megbízhatóságát és javítja a tekercsek hűtését. A tekercsek a házba vannak szerelve egy tál alakú szigetelőre 2, amely kerámia anyagból - szteatitból - készült.
A tekercstest felülről 11 műanyag burkolattal van lezárva, melynek vállát a testbe gurítják és olaj- és benzinálló gumiból készült tömítéssel tömítik. A tekercsek kivezetései a fedélben lévő kapcsokhoz csatlakoznak. A 15-ös terminálhoz jelölt «+B», a primer tekercs elejének és a szekunder tekercs végének következtetéseit forrasztják, és a 12-es kapcsra (jelöletlen) a primer tekercs végének kivezetése forrasztva van. A szekunder tekercs kezdetének kimenete (nagyfeszültségű kimenet) csatlakozik a maglemezekhez, továbbá a 10 rugón és a 13 kivezetéssel ellátott 14 csavaron keresztül, amelyhez a nagyfeszültségű vezeték csatlakozik.
Gyújtáskapcsoló
A VAZ-2101 és VAZ-2102 járműveken VK-333 típusú gyújtáskapcsolók lopásgátló eszköz nélkül vagy VK-347 gyújtáskapcsolók lopásgátló eszközzel és érintkező résszel vannak felszerelve. A VAZ-2103 autóra csak a VK-347 gyújtáskapcsoló van felszerelve, amelyet itt ismertetünk. A VK-333 kapcsoló működési elve és jellemzői alapvetően megegyeznek a VK-347 kapcsolóéval.
A gyújtáskapcsolót úgy tervezték, hogy be- és kikapcsolja a gyújtási áramköröket, műszereket, lámpákat és az autó elektromos áramának egyéb fogyasztóit. A kormányoszlop bal oldalán lévő konzolra van felszerelve és két csavarral rögzítve.
A kapcsoló egy zárral és lopásgátlóval ellátott 34 házból és egy rugógyűrűvel 28 a házba rögzített 27 érintkezőrészből áll. kormánytengely és blokkolja a tengelyt. Ebben az esetben a kormányt jobbra-balra kell forgatni úgy, hogy a tengely hornya a zár reteszelő rúdjához kerüljön A kapcsolózár úgy van kialakítva, hogy a kulcsot csak PARK és OFF állásban lehessen kivenni.
Az érintkezőrésznek van egy acél 39 görgője, amelyre egy műanyag 35 forgórész 43 csúszógyűrűkkel és egy 33 műanyag henger nyúlványokkal van felhelyezve. A görgő fejében van egy 42 horony, amely magában foglalja a lopásgátló eszköz meghajtó hüvelyének kiemelkedését. A nyílás egyik oldala 2,5 mm, a másik oldala 2 mm széles. Ezért a 27 érintkezőrész csak egy meghatározott helyzetben szerelhető be a 34 házba. A 32 rugó arra szolgál, hogy a 39 görgőt az INDÍTÓ helyzetből a GYÚJTÁS helyzetbe visszaállítsa a kulcs elengedése után.
A 31-es blokk sárgaréz rack-dugókkal és érintkezőkkel rendelkezik. Állványcsatlakozókon «30» És «30/1» fix bronzlemezek érintkezőkkel. A lemezeket laprugók nyomják a 33 henger felületéhez. GYÚJTÁS és INDÍTÓ állásban a 33 henger nyúlványai nyomják ezeket a lemezeket és érintkezőket «30—50» És «15—30/1» Bezárás. Ezen kívül állványok «30», «INT» És «16» érintkezői vannak, amelyeket a 35 forgórész 43 csúszógyűrűi zárnak le. A rotort a 38 rugó nyomja ezekhez az érintkezőkhöz.
Az akkumulátor és a generátor feszültsége az érintkezőkhöz jut «30» És «30/1». Kapcsolatba lépni «16» kapcsoló még nem használt. Az ábra azt mutatja, hogy mely érintkezők záródnak a különböző kulcspozíciókban.
Elosztó
Nagy kép megnyitása új lapon »
1. A gyújtáselosztó tengelye. 2. Olajfinger. 3. Kondenzátor. 4. Vezesse a vezetéket a gyújtótekercstől az elosztóhoz. 5. Az olajozó kenőcsatornájának rugós kapcsa. 6. Olajozó test. 7. Csatlakozócsavar. 8. Excentrikus oktánszám-korrektor. 9. Az excenter tengelye. 10. Excentrikus rugó. 11. Megszakító bütyök. 12. Zsírkanóc (terület) bütyök. 13. A gyújtásidő-szabályzó alaplemeze. 14. A gyújtásidő-szabályzó súlya. 15. Súlymegállás. 16. Rotorrögzítő csavar. 17. Gyújtáselosztó rotor. 18. Földelő elektróda a vezeték és a gyújtógyertya közötti csatlakozóval. 19. Gyújtáselosztó fedele. 20. A gyújtótekercs vezetékének központi kivezetése. 21. Központi szénelektróda rugóval. 22. Rugó rögzítési fogasléce határolóval. 23. A gyújtásidő-szabályzó vezetőlemeze. 24. A súly tengelye. 25. A megszakító kar tengelye. 26. Szigetelő hüvely. 27. Kar rugó. 28. A kar textolit blokkja. 29. Breaker kar. 30. Mozgatható érintkező-megszakító. I. Megszakító összekötő vezeték. 12. A megszakító fix érintkezője. 13. Állványcsavar. 14. Rugó a burkolat rögzítéséhez. 15. Rögzített megszakítólemez. 16. Rack megszakító érintkezőkkel. 17. Mozgatható megszakítólemez. 18. Alaplap. 19. Kerámia-fém porózus görgőpersely. 10. Gyújtáselosztó ház. 11. Olajfinger alátét. 42. Spirális hajtű. 43. A rotor középső érintkezője 44. Ellenállás. 45. A forgórész külső érintkezője. 46. Az oktánszám-korrektor tolótengelye. 47. Tolóerő-oktánszám-korrektor. 48. Zsírkanóc (filc) görgős perselyek. 49. Gumicsizma. 50. Drótvég. 51. Vezető tekercselés. 52. Belső héj. 53. Lenszálas mag. 54. Külső szigetelőköpeny. 55. Generátor. 56. Gyújtáskapcsoló. 57. Gyújtótekercs. 58. Gyújtáselosztó megszakító. 59. Gyújtáselosztó. 60. Akkumulátor. 61. Gyújtógyertyák.
A gyújtáselosztó arra szolgál, hogy megszakítsa az áramot a gyújtótekercs alacsony feszültségű áramkörében, és elosztja a nagyfeszültségű impulzusokat a gyújtógyertyákhoz.
Az autókon «Zhiguli» négyszikrás, árnyékolatlan R-125 típusú gyújtáselosztót használnak (R-125B VAZ-2103-hoz) centrifugális gyújtásidő-szabályzóval és oktánszám-korrektorral.
Az R-125 és R-125B gyújtáselosztók a gyújtásidő-szabályzó jellemzőiben és az 1 tengely 40 házból kiálló alsó részének hosszában különböznek: az R-125 elosztó esetében a ház tartókarimától számított méretben. a tengely végéhez 127,5 mm, az R-elosztóhoz pedig 125B - 136,3 mm.
Az elosztó 40 háza alumíniumötvözetből van öntve, és porózus kerámia-fém 39 persellyel rendelkezik, amelyben az 1 henger forog. A zsírt filckanócon keresztül juttatják a perselybe (filc) 47 olajozótól 6.
A gyújtáselosztó fő részei: chopper, centrifugális gyújtásidőzítő és maga az elosztó.
A megszakító egy négy nyúlványú 11 bütyökből és egy 36 fogaslécből áll, amelyek érintkezőivel a bütyök forgás közben kinyílik. A bütyök olajjal impregnált filccel 12 van kenve. A 36 oszlophoz egy 25 tengely van szegecselve, amelyen egy 30 érintkezővel rendelkező 29 emelő van felszerelve egy 26 textolit hüvelyre, amelyet egy 27 laprugó szorít, hogy érintkezzen az oszlop 32 érintkezőjével. A kar érintkezőjének áramát a 7 csavar a 31 vezetéken és a 27 rugón keresztül táplálja.
A 36 állvány két 33 csavarral van rögzítve a megszakító 37 mozgatható lemezére. A kar 25 tengelyének alsó vége belép a mozgatható lemez furatába. Ezért az érintkezők közötti hézag beállításakor a 33 csavarok meglazítása után az állvány e tengely körül elforgatható.
A megszakító 37 mozgatható lemeze ahhoz a hüvelyhez van forrasztva, amelyen az elosztógörgő áthalad. Erre a hüvelyre egy műanyag 38 tartólemez és egy rögzített 35 megszakítólemez van felhelyezve. Ezeket a lemezeket rugós alátét szorítja össze, és rögzítőgyűrűvel rögzíti a perselyhez. A megszakító 37 mozgatható lemeze a 36 fogasléccel a 47 oktánszám-korrekciós rúddal forgatható, amely lehetővé teszi a gyújtás időzítésének manuális beállítását egy kis tartományon belül.
A 11-es bütyök nem közvetlenül indul el. elosztó görgő, és a súlyokon keresztül, és az elosztógörgőhöz képest 15°-kal elforgatható.
A gyújtásidő-szabályzó 13 alaplemeze a bütykös persely felső végéhez van forrasztva. A lemezhez 24 tengelyek vannak szegecselve, amelyeken fémkerámia súlyok forognak. A 22 rugók fogasléceit a 23 lemezbe nyomják. A tengelyek alsó részei határolók. Bejutnak a 13 lemez ovális hornyaiba, és nem engedik, hogy az elosztó tengelyhez képest 15°-nál nagyobb mértékben elforduljon.
Az elosztó egy 17 rotorból és egy 19 műanyag burkolatba szerelt elektródákból áll. A 17 pasztamassza rotor két 16 csavarral van rögzítve a gyújtásidő-szabályzó 13 lapján. A forgórész egy bizonyos helyzetben van rögzítve, amit a 13 lapon lévő négyzet alakú és kerek furatok biztosítanak, amelyek a forgórész kiemelkedéseinek azonos szakaszát tartalmazzák. A központi 43 és a külső 45 forgórész érintkezők a forgórészen vannak szegecselve, amelyek között egy 5000-6000 ohmos 44 ellenállás található egy speciális mélyedésben, amelyet a rádióinterferenciák elnyomására terveztek.
A forgórész központi érintkezőjéhez egy rugós 21 szénelektróda támaszkodik, amely nagyfeszültségű impulzusokat továbbít a gyújtótekercstől a forgórész felé. Amikor a forgórész forog, ezek az impulzusok a 45 külső érintkezőtől a 18 oldalelektródákhoz jutnak, amelyek a burkolatba vannak töltve, és tovább a gyújtógyertyákhoz.
A gyújtáselosztó házára egy 0,20-0,25 mikrofarad kapacitású 3 kondenzátor van rögzítve.
Nagyfeszültségű vezetékek
A nagyfeszültségű vezetékek a nagyfeszültségű áramimpulzusok továbbítására szolgálnak a gyújtótekercstől az elosztóhoz és az elosztótól a gyújtógyertyákhoz. A rádió- és televízió-interferenciák csökkentése érdekében a vezetékek ellenállása 2000 Ohm / m hosszon eloszlik. A huzal 53 magja, amely egy vászonfonalból készült zsinór, egy műanyag 52 hüvelybe van zárva, amely legfeljebb ferrit hozzáadásával készült. Egy ∅ 0,11 mm-es huzal nikkel és vas ötvözetéből van rátekerve erre a köpenyre.
A gyújtásrendszer működése
A gyújtásrendszer primer áramkörrel rendelkezik (kisfeszültségű) és másodlagos (magasfeszültség). A primer áramkör árama az út mentén záródik: «plusz» akkumulátor - érintkezők «30/1», «15» gyújtáskapcsoló - klip «+B»,
a tekercs primer tekercselése - megszakító 58 - földelés «mínusz» akkumulátor. Ha a generátor feszültsége nagyobb, mint az akkumulátor feszültsége, áram folyik a bilincsből «30» generátort, és a földön keresztül az egyenirányítójához zár. Az áramút többi része megegyezik a fent leírtakkal.
A gyújtótekercs primer tekercsén átfolyó áram mágneses erőteret hoz létre a fordulatok körül. Amikor a megszakító érintkezőit kinyitják, az áram az elsődleges áramkörben eltűnik, a mágneses erőtér élesen lecsökken, és a primer és szekunder tekercsek fordulatait keresztezve a fordulatok számával arányos EMF-et indukál bennük. A szekunder tekercsben az EMF eléri az 12000-24000 V-ot, az elsődlegesben pedig a 200-300 V-ot. Minél gyorsabban keresztezik a mágneses erővonalak a tekercsek fordulatait (azaz a mágneses tér gyorsabb eltűnése), annál nagyobb a bennük indukált EMF.
A gyújtótekercs primer tekercsében indukált EMF-et önindukciós EMF-nek nevezik. Igyekszik fenntartani az eltűnő áramot, és ezáltal lelassítani a mágneses tér összehúzódását. Ezenkívül szikrázást okoz a megszakító nyitott érintkezői között. E jelenségek megelőzésére a gyújtáselosztóban van egy 3. kondenzátor, az érintkező nyitásának kezdeti pillanatában az önindukciós áram feltölti a kondenzátort, ami csökkenti a megszakító érintkezői közötti áramáramlást és a köztük lévő szikraképződést. A kondenzátort ezután a gyújtótekercs primer tekercsén keresztül kisütik, miközben a kisülési áram az öninduktív áram ellen irányul, miáltal az áram a primer körben gyorsabban eltűnik, és ezért a mágneses tér gyorsabban csökken.
A gyújtótekercs szekunder tekercsében indukált nagyfeszültségű áram zárása a következő módon történik: a gyújtótekercs szekunder tekercse - nagyfeszültségű vezeték - a burkolat központi kivezetése, a központi kapocs 43, az ellenállás 44, a külső a forgórész 45-ös érintkezője, az elosztófedél oldalsó elektródája - a gyújtógyertya - földelés. Ezután párhuzamos áramkörökben az áram áthalad az akkumulátoron, a generátoron, az összes mellékelt fogyasztón keresztül az érintkezőkig «30/1» És «15» a gyújtáskapcsolót, majd a bilincset «+B» a gyújtótekercs szekunder tekercséhez.
A gyújtógyertya középső elektródájára adott nagy feszültség átüti az elektródák közötti légrést, és szikra ugrik közéjük, meggyújtva a munkakeveréket a motor hengerében.
A motor maximális teljesítményének és hatékonyságának elérése érdekében a munkakeveréket valamivel korábban meg kell gyújtani, mint a dugattyú a felső holtpontba, hogy az égés akkor fejeződjön be, amikor a főtengely forgattyúja 10-15°-kal elfordul a felső holtpont után. középpontjában, azaz a szükséges előleggel szikrakisülést kell létrehozni.
Minden motorfordulatszámhoz saját gyújtási időzítés szükséges. A főtengely sebességének csökkenésével a gyújtás időzítésének csökkennie kell, a forgási sebesség növekedésével pedig növekednie kell. Ezt a munkát egy centrifugális gyújtásidőzítő vezérlő végzi. Az elosztógörgő forgási gyakoriságának növekedésével a 14 súlyok a tengelyekhez képest centrifugális erő hatására forognak, a súlyok kiemelkedései a 23 hajtólemezhez ütköznek, és a rugók feszességét leküzdve elfordítják a tengelyhez képest. a 13 tartólemez a megszakító 11 bütykével együtt az elosztótengely forgásirányában a szögben. A bütykös kiemelkedések korábban kinyitják a megszakító érintkezőit, és nő a gyújtás előrehaladása. A görgő forgási sebességének csökkenésével a súlyokra ható centrifugális erők csökkennek, és a rugók a 13 alaplemezt a 11 bütyökkel a görgő forgási irányával ellentétes irányba fordítják, azaz csökken a gyújtás időzítése.