Nyomásszabályozó 20 (lásd az ábrát. 170) a karosszéria tartóra szerelve és a 23 torziós karon és a 13 rúdon keresztül a hátsó tengely gerendához csatlakozik. A 23 kar másik vége a 10 dugattyúra hat (rizs. 196).
Rizs. 196. Hátsó féknyomás szabályozó (munkahelyzetben):
1 - kar; 2 - nyomóalátét tömítőgyűrűvel; 3 - távtartó hüvely; 4 - test; 5 - tömítés; 6 - parafa; 7 - tömítőanyag; 8 - lemez; 9 - rugó; 10 - dugattyú.
A folyadék a főfékhengerből az A üregbe, a B üregből pedig a hátsó fékhajtás kerékhengereibe kerül. A torziós karból a dugattyúra ható P erő növekszik, amikor a karosszéria közeledik a tengely gerendához, és csökken, amikor a karosszéria eltávolodik a hátsó tengely gerendától.
A szabályozó működésének megkezdése előtt a 10 dugattyú a P erő és a 9 rugó hatására ráfekszik a 6 dugóra. Ebben az esetben rések keletkeznek, amelyeken keresztül az A és B üregek kommunikálnak, vagyis a bennük lévő nyomás azonos és egyenlő lesz a fék hidraulikus hajtásában uralkodó nyomással. A fékek behúzásakor az autó hátsó része tehetetlenségi nyomatékkal megemelkedik, és ennek következtében a dugattyúra ható nyomás az 1. karból csökken. A dugattyú nagy felületű felső végére ható folyadéknyomás erő egy ponton meghaladják a dugattyúra alulról ható folyadéknyomás erőt, és a dugattyú lefelé ereszkedik, amíg meg nem áll a 7 tömítésben. Az A és B üregek elválik egymástól, és különböző nyomások jönnek létre bennük: az A üregben a nyomás PA egyenlő lesz a főhenger nyomásával, és a B üregben a PB nyomás kisebb lesz, mint PA annyival, meghatározza a dugattyú egyensúlyát a PA és PB nyomás, a 9 rugó és a torziós kar erejének hatására. Így az A és B üregnek a 10 dugattyú általi részleges vagy teljes elválasztása szabályozza a hátsó kerekek fékezőnyomatékát.